Augusztusi kihívásom- Laura Barnett : Variációk egy párra

     Még lehet, a képen is látszik az, hogy a puhakötésben megjelent 422 oldalas regény, mennyi mindent élt át addig, amíg én ezt kiolvastam.

Nem hiába hozta létre Szabados Ági a Nincs idom olvasni kihívást. –ez nekem most, tényleg egy kihívást jelentett.

„Eva és Jim 19 évesek, a cambridge-i egyetemre járnak, amikor 1958-ban útjaik keresztezik egymást. Jim sétál. Eva biciklizik. És kis híján összeütköznek. Ami ezután történik, meghatározza a jövőjüket. Életútjuk három különböző variációját kísérhetjük végig egészen napjainkig, együtt és külön, ahogyan szerelmük története más-más fordulatot vesz. A Variációk egy párra nagyszerű regény arról, hogy döntéseink függvényében hányféle irányt vehet az életünk.”

     Nagyon kíváncsi voltam a könyvre. Izgatott voltam, hogy a három variációt milyen formában tudja leírni az író úgy, hogy az olvasó megértse és szeresse. Bevallom őszintén, az elejét nagyon szerettem. Azt hittem, hogy pár nap és végzek a könyvvel. Én naiv.   Aztán, ahogy haladtam a sorok, oldalak, variációk között, volt, amikor a nagy lelkesedésem elmúlt. Összezavarodtam. Azt mondtam magamban, hogy nem hiába szeretik ezt a könyvet annyira. – és milyen igaz volt, mert megtaláltam magamat benne. Elért hozzám a mondanivalója. Azután pedig nem volt megállás, csak forgattam a lapokat, haladtam soronként, oldalanként, addig, amíg végleg be nem csuktam a könyvet.
    Elsősorban azt szeretném elmondani, amit nekem adott a könyv. Aztán áttérnék azokra a fontos dolgokra, tippekre, amikkel könnyebben meg tudjátok érteni a könyv tartalmát és mondanivalóját.
Nagyon sok oldalt el kellett ahhoz olvassak, hogy rájöjjek mennyi mindent adott nekem ez a könyv. Ugye a rövid tartalmában olvasható, hogy Eva és Jim szerelmi életét, és saját életüket olvashatjuk, követhetjük három variációban. Van olyan rész, ahol együtt vannak, van, ahol nem is találkoznak egyáltalán. Talán ez az egyetlen közös pont az egész könyvben, Eva és Jim.
Nagyon tetszett az, hogy a variációknak köszönhetően mindenki megtalálja saját magát a könyvben, vagy így-vagy úgy, de biztos emlékeztetni fog valamire bizonyos események.
Ráébredünk arra, hogy a döntéseink mennyire befolyásolja a jövőnket, az egész életünket.
     Ami kevésbe tétszett a regényben, az a sok név. (bár ehhez is hozzá lehet szokni, nekem nem igazán sikerült).
     Viszont, ami nekem segített viszont abban, hogy ne keverjem össze a szereplőket, a variációkat, az-az, hogy egyszerre három variációt is elolvastam. Bár, már hallottam arról is, hogy valaki úgy olvassa, hogy először az egyes variációt, és utána a többit. Mindenesetre, amit legjobban ajánlok, az, hogy csak akkor ülj le olvasni, ha tényleg van arra időd és energiád, hogy teljes mértékben oda tudsz figyelni. Sajnos én ezt a hibát elkövettem, és szerintem ezért vesztem el néha a betük hadában.
     Összességében nekem tetszett a könyv. Sok idő kellett ahhoz, hogy összeálljon a fejemben a történet, viszont így is azt mondom, hogy egy igazi élményt adott számomra, mint tanulság, és mint kihívás szemszögéből is.

Ami a szeptembert illeti: Szababos Ágival és a Nincs időm kihívás csoport tagjaival az ősz első közös könyve olyan szerzőtől, írótól kell legyen, akinek úgymond az "igazi" végzettsége nem író. 

Forró Bence első könyvét olvashatjuk közösen a "Variációk boldogtalanságra" c.novellás kötetét, amit a Libertine oldalán már megvásárolható. 

Link: https://szabadosagnes.hu/termek/forro-bence-variaciok-boldogtalansagra/?fbclid=IwAR2ltDKUJcn6ngfZWvuGbYdV8u5ukt9fTjT9o-91wKHl32VQYEHnMPjAuvY

Ha pedig más írótól szeretnél olvasni, aki eredetileg nem volt író akkor adnék pár tippet: Szentesi Éva, Szűcs Péter, Fábián Janka, Almási Kitti, 

NIOK csoport elérhetősége: https://www.facebook.com/groups/1766617253661346

A könyv legyen veletek!

Puszi és ölelés